2014. május 23., péntek

és most Dublin, szintén saját szemszögből

Varrós blognak szántam anno, ezért mondom:
vittem magammal varrnivalót, öltögettem is az utazás alatt, de... hallod?!
Az íreknek van egy 121 méter magas rozsdamentes acél Tűje :)
 

a kép címe:
Na ezzel varrjál gombot!



 A Liffey választja északi és déli részre a várost.

A "városi" sirály vicces.
(Sanszos, hogy ezzel a dubliniak nem értenek egyet.)
 
 
 
A Trinity College hangulata rabul ejti az embert - nagyon jó lehet ott diáknak lenni.


 


 
 
 
 
 
 
 
A bevásárló központ ahol az ember lánya nem a kirakatokat bámulja:
 
Az utcákon is érdemes a felfelé tekintgetni:
 
 
 
 
 
 
Vagy nézzünk egyenest, amíg meg nem akad a tekintetünk valamin:
 
akár egy pompás emeletráépítésen ...
 
 
 
... akár az új szolnoki hídon :) ...
 



... akár a mindenütt jelen lévő óriási kontrasztok egy csodás példáján ...
 
... akár az eleddig látott legpompásabb kék portálon.
 
 
A világért ki ne hagyjuk a Temple Bar negyedet!
 
 
 
 
Jegyezzétek meg:
The Oliver St. John Gogarty Bar.
 
 
 
 A dublini vár impressziói:

 



 

Egyik kedvenc kép:
kellőképpen csálé,
s megkettőződött a városnak egyébként is háttal álló igazság szobra.
Allegorikus.
 




Guinness Storehouse:
hahó!

Bár imádtam a helyet,
 
a kilátás lenyűgöző,

csapolni is megtanultam,
mégse bírom meginni.

 

  
Ha kimennél a városból Malahide pont jó uticél: van kastély, van kert.
 
 
 
 


 



Sőt, tengerpart is van.
 

Extra bónuszként pedig kézműves portékát és cukorsokkot okozó péksüteményt árusító csudabolt:

 
 
 
Az elmúlt két évtized fejlesztéseire csak kevés illusztrációm van  (a gépem bemondta az unalamast), remélem így is "átjön" a régi dokkok helyén kialakult új városrész nagyszerűsége:
 
 


 
 
 
 
 
S ha bárki azt hitte megússza nyílászárók nélkül... hát nem!